A demencia egy olyan krónikus és progresszív agyi rendellenesség, amely az emlékezet, a gondolkodás, a viselkedés és a mindennapi tevékenységek végrehajtásának képességének fokozatos romlásához vezet.
Vegyük sorra a tévhiteket, amelyek a demenciáról terjednek.
A demencia visszafordíthatatlan folyamat
Kevesen tudják, hogy a demens beteg állapota bizonyos esetekben visszafordítható, ha az alapjául szolgáló egészségügyi ok kezelhető. Ezek az úgynevezett reverzibilis demenciaformák általában nem az agy strukturális károsodásából erednek, hanem más, kezelhető tényezőkből. Az alábbiakban néhány olyan demens beteg esetet írtunk össze, amikor a demencia tünetei nagy valószínűséggel visszafordíthatóak.
Gyógyszerhatás vagy túladagolás: Egyes gyógyszerek (például altatók, nyugtatók, antidepresszánsok) mellékhatásai átmeneti kognitív zavart okozhatnak.
Vitaminhiány: A B12-vitamin vagy a folsav hiánya kognitív zavarokat eredményezhet, de megfelelő vitaminpótlással a tünetek javulhatnak.
Hormonális egyensúlyzavarok: Pajzsmirigy alulműködés (hipotireózis) vagy más hormonális rendellenességek szintén demenciaszerű tüneteket okozhatnak, de ezek kezeléssel korrigálhatóak.
Fertőzések: Bizonyos fertőzések, például a húgyúti fertőzések vagy az agyhártyagyulladás okozhatnak demenciaszerű állapotot, amely kezeléssel megszüntethető.
Depresszió: Az úgynevezett pszeudodemencia, amit súlyos depresszió okoz, kognitív hanyatlást mutathat, de a depresszió kezelése után a mentális funkciók helyreállhatnak.
Alkoholfogyasztás: Krónikus alkoholfogyasztás miatti demencia néha visszafordítható az alkoholmegvonás és megfelelő táplálkozás segítségével.
Elektrolit-egyensúlyhiány vagy kiszáradás: A súlyos dehidráció és az elektrolit-egyensúly felborulása okozhat átmeneti kognitív zavarokat, amelyek a test folyadék- és sóháztartásának helyreállításával megszűnhetnek.
Nagyon fontos tehát, hogy a demens beteg tünetei mögött meghúzódó okokat minél előbb kivizsgálják és kezeljék.
Fel van írva receptre a demencia az idős emberek számára
Az öregedéssel kapcsolatos sztereotípiák közé tartozik az a tévhit, hogy az idősebb emberek elkerülhetetlenül demens beteggé válnak, és előbb-utóbb elvesztik szellemi képességeiket. Bár a demencia, különösen az Alzheimer-kór, valóban gyakoribb az idősebb korosztályban, fontos megérteni, hogy az időskor és a demencia nem azonos fogalmak. Az öregedés természetes folyamat, és nem minden idős ember válik demens beteggé. Az egészséges öregedés elérhető, és számos tényező befolyásolja, hogy valaki kognitív képességei mennyire maradnak meg az életkor előrehaladtával.
Számos más tényező is hozzájárul a demencia kialakulásához, és sok közülük megelőzhető vagy kezelhető. Az egészséges életmód fenntartása, mint például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az aktív szellemi élet és a társas kapcsolatok ápolása, mind hozzájárulhatnak az agy egészségének megőrzéséhez. A magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás és az alkoholfogyasztás szintén növelheti a demencia kockázatát, ezért ezek kezelésével vagy elkerülésével csökkenthető a demens betegség kialakulásának esélye.
Az idős korral együtt jár nemcsak a fizikai, de a szellemi hanyatlás
Az agy képes kompenzálni az élet során elszenvedett károsodásokat, például az öregedés vagy bizonyos betegségek hatásait. A kognitív tartalék, egyfajta „mentális puffer”, amely lehetővé teszi, hogy egyes emberek hosszabb ideig ellenálljanak a kognitív hanyatlásnak, még akkor is, ha az agyukban kimutatható változások történnek, mint például az idegsejtek elhalása vagy az agyi térfogat csökkenése.
A kognitív tartalékot az egyén élete során szerzett tapasztalatok, készségek és tudás gyarapítja. Azok az emberek, akik egész életük során szellemileg aktívak voltak, kihívásokkal teli munkát végeztek, vagy folyamatosan tanultak új dolgokat, nagyobb kognitív tartalékkal rendelkezhetnek. Ezt az agy rugalmasan tudja felhasználni a későbbiekben, amikor az öregedés vagy más kognitív kihívások megjelennek. Az agy ugyanis alternatív utakat és stratégiákat találhat a károsodott területek kompenzálására.
Például két különböző embernél azonos mértékű agyi plakk (kóros fehérje-lerakódás, amely elsősorban az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában figyelhető meg) és neuronális veszteség lehet kimutatható, de csak az egyikük válhat demens beteggé. Az a személy, aki nagyobb kognitív tartalékkal rendelkezik, képes lehet továbbra is megfelelően működni, mert az agya hatékonyabban tud alkalmazkodni a károsodásokhoz.
Az életstílusbeli tényezők, mint a tanulás, a szociális kapcsolatok fenntartása és a rendszeres mozgás, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki időskorában is élesen gondolkodjon. Egy idős ember, aki rendszeresen olvas, új dolgokat tanul, és aktív társas életet él, nagyobb eséllyel őrzi meg szellemi frissességét, mint egy olyan személy, aki passzív életmódot folytat. Bár a genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a demencia kialakulásában, az életmódbeli szokások és a kognitív tartalék felépítése jelentős védelmet nyújthat.
A fentiek enyhítik a társadalomban sokszor indokolatlanul kialakított sztereotípiát a demenciáról. Emellett nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy a demencia tüneteinek jelentkezésekor érdemes neurológushoz fordulni. Hiszen egy időben ellátott demencia betegség lefolyása sokkal kezelhetőbb lehet a betegnek, családjának és környezetének egyaránt.
Amennyiben otthoni ellátásra van szüksége a demens betegnek, jó szívvel ajánljuk megbízható szolgáltatóinkat, akiket a Seniorcentrum platform oldalán pár kattintással megrendelhetnek.
Telefon: +36 20 494 64 04
E-mail: info@seniorcentrum.hu