„Mások tisztelettel teljes ellátása önmagunk tiszteletét jelenti.”
Az idő előrehaladtával, ahogy öregszünk és csökkennek fizikai vagy szellemi képességeink, környezetünk hajlamossá válik azt gondolni, hogy ezekkel párhuzamosan különböző jogaink fontossága is csökken. Könnyebben korlátozzák szabad mozgásunkat, társadalmi részvételünket, kevésbé gondolják fontosnak véleményünk, sőt, egyre könnyebben veszik át életünk egyes mozzanatai felett az irányítást. Ilyen esetekben, az idősekkel szembeni visszaélés egy formája az állampolgári jogok „tagadása”.
December 10., az emberi jogok világnapja épp úgy hívja fel a figyelmet a kisgyermekek, a fogyatékkal élők, a romák vagy a szegények jogaira, mint az idősekére. Tulajdonképpen mindenki egyéni jogára és szabadságára. Arra figyelmeztet, hogy a kor előrehaladtával nem természetes folyamat elveszíteni jogainkba vetett hitünket, és a környezetünk feladata, hogy támogasson minket ezek érvényesítésében, ha valamilyen ok miatt mi magunk erre már nem vagyunk teljes mértékben képesek. Látnunk kell azonban az érme másik oldalát is: sok esetben nem tudatos vagy szándékos visszaélés következményeképp csorbulnak jogaink: gátja lehet érvényesülésüknek például, ha már nem vagyunk képesek kifejezni, hogy mit szeretnénk, és segítőink emiatt nem értenek meg minket; de ugyan így gátja lehet igényeink és vágyaink teljesülésének, amikor azok szembe kerülnek a minket ellátó személyzet magánéleti vagy szakmai igényével, vágyaival.
A világnap alkalmából összeszedtük, pontosan milyen jogokkal is ruházzák fel a mások gondoskodására szoruló időseket a különböző, országokon is átívelő politikai akaratok és egyezmények.
1. Emberi méltósághoz, testi és lelki egészséghez, szabadsághoz és biztonsághoz való jog
Az időseket autonómiájuk elvesztése sebezhetőbbé teszi az erőszakkal és a rossz bánásmóddal szemben. Amennyiben az idős emberekben nem tudatosulnak a jogaik, akkor nem is tudhatják, hogy visszaélés történt velük szemben vagy diszkriminálták őket, így azt sem tudhatják, hogyan kell megfelelően reagálni és segítséget kérni, amikor nehézségekkel szembesülnek vagy megalázó helyzetbe kerülnek.
Éppen ezért a jogszabályok azt írják elő a szociális szolgáltatást nyújtóknak, akikkel az ellátásunkra megállapodást kötünk, hogy a megállapodás megkötése előtt teljeskörűen tájékoztassanak minket jogainkról és arról, hogy ezeket hogyan, mi módon érvényesíthetjük. Minden szolgáltatást nyújtónál ki kell legyen függesztve épületében az intézménytől és a fenntartójától független ellátottjogi képviselő elérhetősége, akinek alapvető feladata, hogy segítsen minket jogaink érvényesülésében.
Mindemellett az ellátást nyújtóknak (intézmények, családtagok) is megfelelő felkészültséggel kell rendelkezniük ahhoz, hogyan tanácsot vagy segítséget tudjanak adni az ellátásra jogosultnak abban, hogy hogyan kell egy hivatalos panaszt megfogalmazni, melyek azok a konkrét szervek, amelyek segítséget tudnak nyújtani ebben, továbbá a panasz kivizsgálás folyamatát (nyomon követhetőség érdekében) is ismerniük kell.
A szorongás bármely jelét komoly problémaként kell kezelni, főleg akkor, ha az érintett személy demenciában szenved. Az ellátásban résztvevőkben újra és újra tudatosítani kell, hogy az idősekkel szembeni visszaélés elleni küzdelem és az idősek jólétének és méltósággal teli életének támogatása közös feladatunk.
Egy érdekes és megfontolandó példa az Egyesült Királyságból: ’Emberi méltóság tesztek’ teszik lehetővé, hogy az ellátást nyújtók ellenőrizhessék, hogy a tényleges munkájuk során az emberi méltóság mindenkor érvényre jutott-e.
2. Önrendelkezéshez való jog
A kor előre haladtával mások támogatásától és gondoskodásától válhatsz függővé, de továbbra is megmarad a jogod arra, hogy az életedet érintő döntéseket meghozd és a szabad akaratodat kinyílvánítsd.
Tartós bentlakásos elhelyezésre szoruló idősek gyakran szembesülnek azzal, hogy csökken a szabad mozgáshoz és az önrendelkezéshez való joguk. Ez a legtöbb esetben az ellátást nyújtók által felállított korlátozásokra és az ápolók időhiányára vezethető vissza. Például egyes szolgáltatást nyújtók nem bátorítják az időseket az önálló bevásárlásra, ezáltal az általuk kívánt termék megvásárlására, esetleg nem engedik, hogy maguk készítsék el ételeiket biztonsági előírásokra hivatkozva. Ezek tipikus esetei annak, amikor az idősek védelme és biztonsága, vagy egyszerűen a kapacitás kerül összeütközésbe az autonómia biztosításával. Amikor ilyen helyzet merül fel, törekedni kell valamilyen egyensúlyi helyzet kialakítására.
Az embereket a kezelésük részévé kell tenni, vagyis amikor csak lehetséges, az idős embereket be kell vonni az ellátásuk kialakításába, és olyan napirendet kell készíteni, ami leginkább alkalmazkodik az idősek étkezési és alvási szokásaihoz. A gondozás irányelveit az adott személy érdekeire és szükségleteire figyelemmel kell a szakmai teamnek kidolgozni.
Az ellátottaknak lehetőséget kell adni továbbá, hogy rendszeresen kifejthessék véleményüket az életminőségükről. A saját magukkal kapcsolatos döntéseikhez pedig információt és a megfontolásra időt kell adni számukra. Rendkívül fontos, hogy az ellátást igénybevevők visszautasíthatják az ellátást, de meg kell győződni arról, hogy minden szükséges információ birtokában voltak-e egészségügyi állapotukkal, a kockázatokkal és a következményekkel kapcsolatban. A nagyobb vagy a mindennapokat érintő döntések esetén demens betegek esetén kötelező törvényes képviselőjükkel is konzultálni. Az ellátottaknak joguk van támogatást és segítséget kérni a döntésük meghozatalához, főleg akkor, ha kognitív zavarral küzdenek. Képessé kell tenni az időseket, hogy megértsék a jogi és pénzügyi összefüggéseket és megalapozott döntéseket hozzanak pl.: egészségügyi problémák felmerülése, hozzátartozó halála vagy tartós bentlakásos intézménybe való költözés esetén.
Az ellátást igénybevevők autonómiája elősegíthető a mobilitás megőrzése által, ezért a szabad mozgás bármely módón való korlátozása csak szükség esetén megengedett (pl. veszélyeztető állapot). Magának az élettérnek is mozgásra és mobilitásra ösztönzőnek kell lennie. Az ápolóknak az idősek önálló étkezését kell támogatniuk, függetlenül attól, hogy mennyi időre és támogató jelenlétre van ehhez szükség. Az otthon élőket biztatni kell arra, hogy főzzenek magukra, amennyiben erre nem képesek, az ételek összeállításánál figyelembe kell venni az igényeiket.
Nem biztos, hogy könnyen átültethető gyakorlat, mégis jó példa Németországból: bevezetésre került egy szemléletbeli változás, mi szerint az idősek otthona elsősorban a lakók otthona és nem a gondozók munkahelye. Ez például azt jelenti, hogy minden lakó maga dönti el, hogy mikor kel fel. A menedzsment feladata, hogy megszervezze ehhez az alkalmazottak időbeosztását.
3. Magánélethez való jog
A kor előre haladtával mások támogatásától és gondoskodásától válhatsz függővé, de továbbra is jogod van ahhoz, hogy a magánéletedet tiszteletben tartsák.
A tartós bentlakásos intézményben élők gyakrabban szembesülnek azzal, hogy személyes szükségleteik kielégítése során magánélethez való joguk sérül. Fokozottabban igaz ez azokra, akik másokkal osztoznak lakószobájukon. A magánélethez való jog érvényesülése biztosítja az idősek önbecsülését és jólétét. A lakó magánéletével kapcsolatos titokvédelem adja pedig az ellátást igénybevevő és az ellátást nyújtó közti bizalmi kapcsolat alapját.
Jó példa a magánélethez való jog érvényesítésére, hogy ha többen használnak egy szobát, akkor is van lehetőség néhány személyes tárgy behozására; a látogatásra megfelelően tág és rugalmas időkeret van biztosítva. Tiszteletben kell tartani a szobatársak jogát a magánélethez, a nyugalomhoz és békéhez, továbbá megfelelő helyszínt kell biztosítani a lakó egészségi állapotával kapcsolatos körülmények megbeszélésére is.
Az ellátott maga alakíthatja kapcsolatrendszerét (családi, szexuális), de azzal nem sértheti mások jogait.
Megértéssel kell a lakókhoz fordulni és nem lehet korlátozni intim testi kapcsolat iránti igényüket.
A lakószobába kopogást vagy csöngetést követően lehet csak belépni akkor, hogyha erre a lakó engedélyt ad. Tisztázni kell a lakóval, illetve törvényes képviselőjével, hogy mi az eljárásrend akkor, ha nem ad választ. Amennyiben a lakó hallásával probléma van javasolt speciális technológia igénybevétele (pl. fényjel).
4. Magas színvonalú és egyénre szabott ellátáshoz való jog
Bármely képességbeli csökkenés, még ha kognitív is, nem módosítja az ellátott emberi mivoltát, ezáltal mások tiszteletteljes ellátása önmagunk tiszteletét jelenti. Az ellátási szükségletek nem statikusak, a körülmények változnak, melyekre válaszolni kell rendszeres igényfelméréseket alapul véve és a gondozási terveket felülvizsgálva.
A megfelelő táplálék esszenciális része a jó ellátásnak.
A színvonalas szolgáltatás olyan szolgáltatást jelent, mely biztosítja a személy jólétét, továbbá tiszteletteljes, megfizethető, elérhető és folyamatos ellátást biztosít.
A minőségi ellátás feltételezi, hogy az ellátást igénybevevőt központi szereplőnek tekintik és nem passzív résztvevőként kezelik. Az ellátást igénybevevők természetes napi ritmusához kell az intézményi napirendnek alkalmazkodnia; és a mindennapi tevékenységek elvégzésében akkor kell segítséget nyújtani amikor az igény felmerül.
Egy jó példa Kanadából: Az ellátottaknak egy egyszerű, nyitott kérdést tesznek fel: Mi az, amit tudnom kell rólad ahhoz, hogy az elérhető legjobb ellátást tudjam nyújtani Neked? A cél az, hogy felszínre hozzák a láthatatlan tényezőket, amelyek egyébként valószínűleg rejtve maradnának és ezeket már az ellátás korai szakaszában azonosítsák.
5. Jog a személyre szabott információhoz, tanácsadáshoz és az egyetértés kinyilvánításához
Az ellátásra szoruló idősek nem passzív, hanem aktív részesei kell, hogy legyenek a saját ellátásukkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatnak figyelemmel kognitív képességeikre. Az ellátottakkal folytatott beszélgetések során felmerülő technikai vagy orvosi szakkifejezések jelentését közérthetően és egyszerűen el kell magyarázni. Különböző típusú ellátottbarát kommunikációs eszközök (rajzok vagy videók) alkalmazhatóak annak érdekében, hogy az ellátott megértse a nyújtott tájékoztatást.
Elő kell segíteni, hogy a tartós bentlakásos intézményben élő idősek hozzáférjenek az egészségügyi adataikhoz, és amikor csak akarnak kérdéseket tehessenek fel az egészségügyi állapotukkal és a kezelésükkel kapcsolatban. Az orvos senkit nem akadályozhat meg abban, hogy saját személyes adataihoz hozzáférjen. Teljes körű tájékoztatást kell nyújtani a páciensnek a kezelés hasznairól, kockázati tényezőiről és az egyéb igénybevehető kezelési módokról.
6. Folyamatos kommunikációhoz, társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvételhez való jog
A kor előrehaladta nem befolyásolja a másokkal való kapcsolattartáshoz, a közügyekben való részvételhez, az élethosszig tartó tanuláshoz, valamint a kulturális tevékenységben való részvételhez való jogot.
A kor előrehaladtával az idősebb emberek szociális hálója meggyengül, ezért fontos, hogy a közszféra folyamatosan biztosítson lehetőségeket, hogy a különböző generációk találkozhassanak. Az izoláció az idősekkel szembeni visszaélések első számú rizikó faktora. A közéletben való részvétel hiánya izolációhoz, tétlenséghez, a hasznosság érzésének hiányához vezet, ami a depresszió és a visszaélések kiváltó tényezője.
A közpolitikának támogatnia kell, hogy az idősek részt vegyenek a szavazásokon.
Az önkéntesek bevonásának támogatása által szélesebb társadalmi részvétel valósul meg a klubokban és egyesületekben, valamint a kreatív, szociális, gazdasági, művészi, vallási, kulturális, demokratikus és politikai tevékenységek végzése során. Így lehetőség nyílik például a tapasztalatok megosztására vagy megszerzésére a háztartási vagy kézműves feladatokat ellátás során, közösségi tevékenységek végzésére, élethosszig tartó tanulásra és egyéb kulturális tevékenységek végzésére. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani, ha az idősek valamely tevékenységben nem kívánnak részt venni.
A szociális szolgáltatóknak, és az idősek szervezeteinek segíteniük kell a mozgáskorlátozott személyek társadalmi aktivitását. Szükség esetén segítséget kell nyújtani a levegőre jutásukhoz, a sétáikhoz, egyensúlyuk, stabilitásuk megtartásához (járókeret, járóbot vagy tolókocsi, szállító szolgáltatások és megfelelő inkontinencia termékek használatával).
A sikeres kommunikációt akadályozhatja: halláskárosodás, látáskárosodás, testi fogyatékosság, demencia vagy egyéb kognitív fogyatékosság, aphasia, vagy akár kulturális különbségek. Sokat segíthetnek a kommunikációban és a társadalmi interakciók fenntartásában a modern technikai eszközök (számítógép, mobil telefon, hangos könyvek, cd- és dvd lejátszó és digitális tv), ezért ezek használatához is minden segítséget meg kell adni.
7. Lelkiismereti és szólásszabadsághoz, valamint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog
A kor előrehaladtával megmarad a jogod arra, hogy az általad elfogadott értékek, meggyőződés és hit szerint élj.
Mások vallási és kulturális szokásait tiszteletben kell tartani, figyelemmel a tolerancia elvének érvényesülésére. Lehetőséget kell biztosítani a nézetbeli különbségek megvitatására és a tolerancia előmozdítására személyes és kollektív formában is. Az ellátást nyújtóknak a toleranciát kell előmozdítaniuk és a döntések meghozatala során az ellátott kulturális hátterét kell tiszteletben tartaniuk, valamint el kell fogadniuk, hogy bizonyos magatartásformák és reakciók másként értelmezhetőek a különböző kulturális körökben. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlás lehetőségét biztosítani kell az intézményi keretek közt élőknek is.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az intézményi keretek közt élő lakók megóvására a nem kívánt vallási, politikai vagy filozófiai hatásoktól.
8. Palliatív ellátáshoz és támogatáshoz, valamint tisztelet- és méltóságteljes haldokláshoz és halálhoz való jog
Az emberhez méltó halált az intézményi szabályok és szokások gyakran veszélyeztetik, ami az idősekkel szembeni visszaélések legnyomorúságosabb formájához vezet, mert olyan embereket érint, akik teljesen kiszolgáltatottá válnak másoktól és komoly fájdalmaik vannak.
Az intézkedések sokszor nem a fájdalom elkerülésére, enyhítésére, valamint a haldokló és családtagjai érzelmi támogatására irányulnak. Gyakran figyelmen kívül hagyják az idősek utolsó kívánságait. Sajnos a palliatív ellátáshoz és fájdalomcsillapításhoz való jog nem nemzetközi szinten elfogadott emberi alapjog, viszont sok országban növekvő figyelem övezi a kérdést, és innovatív intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az életük végéhez érkezőket kényelmes és méltóságteljes környezet vegye körül.
A színvonalas palliatív ellátás célja:
- a szenvedés megelőzése és csökkentése a fájdalom és egyéb szorongáshoz vezető tünetek kezelése által,
- lelki és spirituális gondozás,
- az életminőség javítása, amikor valaki komoly és összetett egészségügyi problémákkal néz szembe.
A palliatív kezelésbe be kell vonni az ellátottat ezáltal is támogatva az autonómiáját. Az alkalmazott kezelésről hozott döntésnek a beteg kifejezett vagy feltételezett akaratán kell alapulnia, úgy hogy előtte kikérik a rokonok vagy más az ellátásért felelős személyek véleményét is. Az ellátottat arra kell ösztönöznie az ellátást nyújtónak, hogy kívánságait kifejezze és az elmúlással kapcsolatos gondolatairól beszéljen.
9. Jogorvoslathoz való jog
Az idősekkel szembeni visszaélések többségét az áldozatok nem jelentik. Ennek számtalan oka van:
- félnek attól, hogy megszakad a kapcsolatuk a bántalmazóval,
- félnek a bejelentés lehetséges következményeitől, amelyek őket vagy szeretteiket érinthetik,
- nem tudják, hogy a visszaélés mit jelent, így képtelenek felismerni azt, hogy bizonyos cselekedetek annak tekintendők.
Az illetékes hatóságok komolyan figyelembe kell, hogy vegyenek minden idősek sérelmére elkövetett visszaéléssel kapcsolatos panaszt és reagálniuk kell rájuk. Az ellátást nyújtókat fel kell készíteni, hogy felismerjék a visszaélések áldozatait (depresszió, horzsolások, szorongás stb.), kiemelt figyelmet fordítva a demens idősekre. Megfelelő támogatást és védelmet kell nyújtani az áldozatoknak és azoknak is, akik jelentik a visszaéléseket. A szolgáltatást nyújtók olyan eljárásrendet kell, hogy alkossanak, amely
tartalmazza, hogy kinek kell jelenteni a visszaéléseket, kihez kell fordulni segítségért vagy jogorvoslatért, hogyan kell megvédeni és támogatni az időst, mit kell tenni akkor, ha az idős nem hajlandó belátni, tudomást venni arról, hogy bántalmazták és hogyan kell megvédeni azokat akik, valamely visszaélést jelentenek.
10. A Te kötelezettségeid
Az ellátást nyújtónak joga van a megfelelő munkakörülményekhez és ahhoz, hogy emberhez méltóan bánjanak vele. Az ellátottak egyértelmű utasításokkal kell, hogy ellássák ellátóikat.
Az idősekkel szembeni visszaéléseket szabályzó eljárásrendben egyértelműen le kell fektetni a szabályát annak, hogy mit kell akkor tenni, ha egy ellátott másokat sértő magatartást tanúsít, de figyelemmel kell lenni a kiváltó okokra pl.: súlyosan demensek nagyon izgatottá és agresszívvé válhatnak, ez mégsem tekinthető bántalmazásnak.
Írásunkhoz felhasználtuk: A tartós gondozásra és segítségnyújtásra szoruló idős emberek jogairól és felelősségéről szóló Európai Charta szövegét, melyet teljes egészében itt érheti el.
A képen megjelnő embléma az Emberi jogok ünnepi logója. Készítette: Predrag Stakić, released by https://humanrightslogo.net/