24 órás ellátás
A gyakorlatban ez a nagyon nagy fokú biztonságot nyújtó szolgáltatási elem azonban nem jelenti azt, hogy a szakszemélyzet folyamatasan ott van az életünkben, és akár 24 órában figyelmet szentel személyesen nekünk, hiszen például egy 50 fős intézményben nappal körülbel 3-4, éjszaka 1-2 fő az, aki mind az 50 fővel foglalkozni fog, így ezek a gondozók és ápolók egy helyben kialakított rend szerint egymás után látják el a gondozásra szoruló lakókat.
24 órás ellátást biztosító szolgáltatás még a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amit saját otthonunkban vehetünk igénybe, itt méginkább egy bármikor riasztható vészhelyzeti ellátásról beszélünk.
Belépési hozzájárulás
Ha a beköltözést követő három éven belül megszűnik az ellátás, akkor a belépési hozzájárulás időarányos részét az intézménynek vissza kell fizetnie.
Demencia
Kapcsolódó cikkeink:
A feledékenységről
Feledékenység vs. demencia
Az Alzheimer-kór megelőzése
Alzheimer a családban (a csalad.hu velünk készült cikke)
Jelek, amikor már veszélyes egyedül
Tartsuk kordában az elménket!
Demencia mérése
Bár e teszt különösebb szakképzettség nélkül is használható, laikusként semmiképp ne próbáljunk meg a segítségével mi magunk diagnosztizálni, vagy a teszt alanyának messzemenő következtetéseket levonni az állapota felől. Ahhoz viszont használhatjuk, hogy esetleges gyanunkat megerősítsük, és valóban megtegyük a következő fontos lépést: egy szakorvos felkeresését.
A másik teszt a rendkívül egyszerűen elvégezhető Órarajzolási teszt, amely segíthet a demencia korai felismerésében. Hasonlóan a másik alkalmazásnál itt is igaz, hogy a sokszor nehezen beazonosítható képességbeli hanyatlást kézzelfoghatóbbá és egyértelműbbé teszi a teszt, de ha ki is próbáljuk, annak eredménye ösztönözzön minket abban, hogy szakorvoshoz forduljunk.
Étkeztetés
A gondozási központok által biztosított szociális étkeztetés igénybevételekor (akárcsak az idősotthonokban) mindig van lehetőség az orvosilag igazolt diéta figyelembevételére. A piaci alapon működő idősotthonok viszont egyéb igényeinket is kielégíthetik (például több menüből választhatunk, napi öt étkeztetést biztosítanak, vagy kérhetünk vegetáriánus menüt) – ez minden esetben szolgáltató függő.
Kapcsolódó cikkünk:
Fizioterápia
Kapcsolódó cikkünk:
Gondnokság alá helyezés
Ha egy idősellátásra szoruló személy mentális állapota annyira megromlik, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan csökken, vagy már teljes egészében hiányzik, gondnokság alá helyezése válhat szükségessé, hogy a helyette kijelölt személy dönthessen az őt érintő ügyekben.
Ilyen esetekben az érintett lakóhelye szerinti járásbíróságnál – bármilyen rosszúl hangzik is – gondnokság alá helyezési pert kell indítatnunk. De nem véletlen, hogy az erről szóló döntés ilyen keretek között születik meg, hiszen a bíróság feladata az érintett önrendelkezési jogának maximális védelme.
A bíróság a perben az érintett személyt helyezheti teljesen kizáró gondnokság alá (vagyis minden kérdésben a gondnoka fog eljárni helyette), de helyezheti részlegesen korlátozó gondnokság alá is, amikor csak meghatározott ügycsoportban (például idősellátás igénybevétele) hozhat meg döntéseket a kijelölt gondnok. És természetesen dönthet úgy is a bíróság, hogy nem indokolt gondnok kijelölése.
Egy idősotthoni elhelyezés esetén ezért is minden esetben az egyik legfontosabb eleme a kérelemnek az érintett aláírása, amely helett csak abban az esetben szerepelhet más személy aláírása, ha a kérelemhez mellékelték a gondnokság alá helyezést elrendelő bírói határozatot.
Házi segítségnyújtás
• a gondozási és az alapvető ápolási feladatok ellátása,
• a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés,
• a háztartási tevékenységekben való közreműködés,
• a vészhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást, valamint – szükség esetén –
• a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.
A feladatot az önkormányzatok szervezik meg, az ellátásban sok esetben önkormányzati intézmények mellett egyházi intézmények is részt vesznek.
Kapcsolódó cikkeink:
A héten hazaadják édesapámat a kórházból (1. rész)
A héten hazaadják édesapámnat a kórházból (2. rész)
Súlyos és krónikus fájdalommal élőről való gondoskodás
Hospice
A hospice a végstádiumban lévő, elsősorban daganatos betegek méltó, humánus, többféle szakmát bevonó ellátása. A hospice során egyarán figyelem fordul mind a testi mind a lelki terhek, fájdalmak enyhítésére. A szakemberek foglalkoznak a beteg mellett a hozzátartozókkal is, segítik és támogatják őket a gyászfolyamatokban. Nyújtható fekvőbeteg intézményben, kórházak speciális (palliatív) osztályán, de a betegek egy része saját otthonában is megkaphatja az ellátást – ez mind kapacitás, illetve a szakemberek véleményének függvénye. A Magyarországon is (sajnos kevés helyen) elérhető szolgáltatást ne más ellátások részeként, hanem külön ellátásként keressük!
Idősek klubja
Az idősek klubja a saját otthonukban élő, idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.
Az ellátást azoknak a települési önkormányzatoknak kell megszervezni, amelyek területén háromezer főnél több állandó lakos él.
Idősek otthona
Az idősek otthona – néhány kivételtől eltekintve – olyan önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek számára nyújt ellátást, és életük végéig tartó tartós elhelyezést (lakhatást), akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és nincs szükségük rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi) kezelésre. Az ellátás keretében a lakók gondozása-ápolása mellett biztosítják a napi legalább háromszori étkezést, a mentális gondozásukat, szükség szerint a ruházattal, textíliával való ellátásukat.
Kapcsolódó cikkeink:
Beszűkűl vagy kitágul a világ az idősotthonokban?
Hogyan válasszunk idősotthont? (1. rész)
Hogyan válasszunk idősotthont? (2. rész)
Hogyan válasszunk idősotthont? (3. rész)
Hogyan válasszunk idősotthont? (4. rész)
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
A jelzőrendszeres szolgáltatások célja, hogy az idős emberek hirtelen fellépő rosszullét vagy egyéb vészhelyzet esetén is biztonságban érezhessék magukat. Az ellátás igen sokrétű lehet. Az önkormányzatok által biztosított szolgáltatás igénybevétele kapacitásfüggő, a többnyire nyakban hordható apró készülékek segítségével 24 órában lehet jelezni baj esetén. Az esetek többségében ezek a készülékek hangkapcsolatot is biztosítanak egy diszpécserrel, így el tudjuk mondani, hogy mi történt. Ezt követően szakképzett gondozó érkezik a helyszínre, de ezzel egyidejűleg szükség esetén mentőt is hívhat a szolgáltató, illetve az általunk megjelölt személy(eke)t is értesítheti.
A piaci szolgáltatások nagyon széles palettán mozognak, és nem kizárólag egyedül élő idősek vehetik igénybe. A szolgáltatás egyik legegyszerűbb formája, hogy jelzés esetén az általunk megadott személy(ek) értesítést kapnak, de alkalmazhat a szolgáltató élő diszpécsert is, aki intézkedni tud, illetve biztosíthat a szolgáltató általa a lakásunkra kiküldött személyzetet is. Maguk a jelzőkészülékek is sokfélék lehetnek a nyakba akaszthatótól a karóraszerűen hordhatóig, alkalmasak lehetnek jelzés leadására, hangkommunikációra, de akár az alapvető életjelek monitorozására, továbbítására és GPS helymeghatározásra is.
Jogosultság
A szociális törvény a szociális biztonság megteremtése érdekében szabályozza az egyes ellátások esetén, hogy ki jogosult rá és ki nem az. A jogszabály szellemisége alapján a szociális biztonság nemcsak anyagilag értendő, sok más szempont is figyelembe kell venni. Sőt, van, hogy az anyagi helyzetünk – a jogosultság szempontjából – nem lesz releváns.
Míg például a pénzbeli ellátások terén a rászorultságot (jogosultságot) alapvetően anyagi helyzetünk fogja meghatározni – hiszen azért kapjuk a támogatást, mert pénzügyi krízishelyzetben vagyunk -, addig a szolgáltatások esetén jövedelmünktől függetlenül is lehetünk rászorultak: korunk, betegségeink, fizikai vagy mentális állapotunk és mobilitásunk alapján. Ezzel együtt, mivel magukért a szolgáltatásokért a legtöbb esetben jövedelmünkhöz mérten fizetnünk kell, így – hacsak nem vállaljuk a legmagasabb térítési díjat – nyilatkoznunk kell jövedelmi és vagyoni helyzetünkről, aminek hiányában kérelmünket elutasítják.
Az idősellátásra való jogosultság vizsgálatakor a fizikai és szellemi állapot felmérése történik egy jogszabályhoz kötött szempontrendszer segítségével. Ennek a felmérésnek elvégzése részben háziorvosunk (vagy kórházi kezelőorvosunk) feladata, részben bedig a szolgáltatást biztosító intézmény vezetőjéé.
Jogvédelem
Önkéntes igénybevétel
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, ami azt jelenti, hogy egy kivételtől eltekintve mi magunk dönthetjük el, hogy egy szolgáltatást igénybe veszünk-e vagy sem. Talán egyértelmű számunkra, hogy az, hogy szeretnénk-e a legközelebbi idősek klubjába napi rendszerességgel bejárni, az a saját döntésünk, de már kevésbé egyértelműnek tűnhet, hogy ágyhoz között, kiszolgáltatottabb állapotunk ellenére sem dönthet más (pl. egy hozzátartozónk) arról, hogy a házi segítségnyújtást biztosító gondozónő lásson el bennünket, vagy arról, hogy holnaptól beköltözzünk egy idősek otthonába.
Ezt az önrendelkezési jogunkat, emberi méltóságunk fontos részeként nemcsak a Szociális törvény, de az Alaptörvény is védi. Értelmezése alapján a bírói gyakorlat széles körű védelemben részesíti emberi méltóságunkat, mint a döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát.
Akkor azonban, amikor mentális képességeink olyannyira romlanak, hogy részben vagy teljes egészében elveszítjük belátási képességünket, bíróság elrendelheti gondnokság alá helyezésünket, s ez esetben a kijelölt gondnok lesz az, aki meghozza majd helyettünk az idősellátás igénybevételére vonatkozó döntéseket. Mivel a kor előrehaladtával egyre nagyobb a kockázata annak, hogy mentális állapotunk romolhat, az idősellátással kapcsolatos kérdéseket érdemes még szellemi frissességün birtokában átbeszélni családunkkal, hogy a későbbiekben – állapotunk romlása esetén – az történhessen, amit mi elképzeltünk a magunk számára.
Palliatív ellátás
A palliatív ellátás a súlyos állapotban lévő, szenvedő beteg ellátását jelenti. A többnyire az életük végéhez közeledőkkel foglalkozó szolgáltatás holisztikus szemléletű, így nemcsak az adott betegre és betegségére koncentrál, de annyak környezetére, családjára is. Célja minden esetben az életminőség javítása.
Speciális része a végstádiumban lévő daganatos betegekkel és családjaikkal foglalkozó hospice ellátás.
Térítési díj
A szociális szolgáltatások többségéért – és így az idősellátásért is – díjat kell fizetni. A díj étkeztetés és idősotthoni ellátás esetén napidíjban, házi segítségnyújtás esetén óradíjban kerül megállapításra, évente egy alkalommal. A szociális törvény kétfajta térítési díjat különböztet meg:
• intézményi térítési díj: a szolgáltatásért fizetendő maximális díjat jelenti, amely nem lehet magasabb a szolgáltatás önköltségénél
• személyi térítési díj: ez az a díj, amit a jövedelmünk figyelembevételével ténylegesen megállapítanak számunkra
A díjat mindig havonta utólag kell megfizetnünk, számla ellenében, amely már csak a ténylegesen igénybevett szolgáltatást tartalmazza, vagyis az igénybevett órákat illetve napokat számolják el.
A térítési díjat jövedelmünk (egyes ellátások esetén a közös háztartásban élők egy főre eső jövedelme) alapján állapítják meg, melyről a kérelmünk beadásakor nyilatkoznunk kell. Van lehetőségünk arra is, hogy a legmagasabb (intézményi) térítési díj vállalásával jövedelmi helyzetünkről ne nyilatkozzunk, azaz ezt a szenzitív adatot megtartsuk magunknak.
Várólista
Ha egy intézménybe kérelmet adunk be, azt az intézmény nyilvántartásba veszi. Abban az esetben, ha a jogosultságunkat megállapította, de nem tud azonnal szolgáltatást biztosítani számunkra, várólistára kerül kérelmünk. Nézzük ezt meg különböző ellátások esetén!
• Az étkeztetés biztosítása jellemzően azonnal lehetséges, nem szokott ilyen irányú kérelmünk várólistára kerülni.
• Nappali ellátás, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén az ellátást a szolgáltató számára engedélyezett férőhely illetve kapacitás függvényében tudják biztosítani, így itt már inkább előfordulhat, hogy várólistára kerülünk. A kérelmeket minden esetben a beadás sorrendjében teljesítik. Ha úgy látjuk, sokat kell várnunk, (drágább árkategóriájú) piaci szolgáltatóktól is van lehetőség ellátást igénybe venni.
• Idősotthonokban a fentiekhez hasonlóan várólista működik, melynek sorrendjét alapesetben az intézmény vezetője nem lépheti át. Itt azonban van lehetőség soronkívüliséget kérni – akár a kérelem beadásánál, akár később, az állapot hirtelen romlásakor. A soronkívüliség indokoltáságát szintén az intézményvezető bírálja el, aki (pozitív döntése esetén) a soron kívüli kérelmek között rangsort állít fel.