Az Alzheimer-kór egy neurodegeneratív betegség, amely az agyban bekövetkező káros elváltozások következtében lassú, progresszív memóriavesztést és kognitív hanyatlást okoz. Az időskori demenciák leggyakoribb formája, és az esetek többsége 65 éves kor felett kezdődik, de vannak ritkább esetek, amikor fiatalabb embereknél is előfordulhat.
Mi okozza az Alzheimer-kórt?
Az Alzheimer-kór pontos oka még nem teljesen ismert, de a tudósok úgy vélik, hogy több tényező együttesen járul hozzá a betegség kialakulásához. Az egyik legfőbb tényező az agyban kialakuló amiloid plakkok és tau fehérje csomók felhalmozódása, amelyek megzavarják az idegsejtek közötti kommunikációt és az agysejtek működését. Az agysejtek idővel elhalnak, ami memóriavesztéshez és kognitív hanyatláshoz vezet.
Az Alzheimer-kór kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Például az APOE e4 nevű gén variációja növeli a betegség kockázatát. Az életkor a legnagyobb rizikófaktor, mivel a betegség gyakrabban fordul elő 65 év felett. Továbbá, környezeti és életmódbeli tényezők, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás és a kevés fizikai aktivitás szintén hozzájárulhatnak a kór kialakulásához.
Ezek a tényezők kombináltan befolyásolják az agy működését, de a pontos mechanizmusok még nem teljesen tisztázottak.
Milyen gyakori az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb neurodegeneratív betegség világszerte, különösen az idősebb felnőttek körében. Az Alzheimer-kór globális elterjedtsége folyamatosan nő, ahogy a világ népessége öregszik. Jelenleg világszerte több mint 50 millió ember él valamilyen demenciával, és ennek körülbelül 60-70%-a az Alzheimer-kór következménye. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 30-35 millió ember szenved ebben a betegségben. A szakértők arra számítanak, hogy 2050-re ez a szám megháromszorozódhat, és akár 150 millió embert is érinthet, mivel a várható élettartam világszerte növekszik.
Az esetek döntő többsége 65 éves kor felett alakul ki. A 65 és 74 év közötti emberek közül körülbelül 3% érintett, míg a 75 és 84 év közötti korosztályban ez az arány már 17% körül mozog. 85 év felett a betegség előfordulása drámaian nő, a becslések szerint minden harmadik embernél kimutatható.
Nemek közötti különbségek is megfigyelhetők: az Alzheimer-kór gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. Az Egyesült Államokban például a betegek közel kétharmada nő. Ennek oka részben az, hogy a nők általában tovább élnek, de hormonális és biológiai különbségek is szerepet játszhatnak.
Magyarországon a demenciával és Alzheimer-kórral élő emberek száma valószínűleg alulbecsült, mivel sok esetben a betegséget nem diagnosztizálják időben. Ez részben a betegség fokozatos kezdetének és a társadalmi stigma miatt van, amely megnehezíti a korai felismerést. Az egészségügyi ellátórendszerben ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegség felismerése és kezelése, különösen a háziorvosok és neurológusok részéről.
A demencia, ezen belül az Alzheimer-kór előfordulási gyakorisága Magyarországon becslések szerint körülbelül 200-250 ezer embert érint. Az Alzheimer-kór az összes demenciás eset 60-70%-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy mintegy 120-175 ezer ember szenvedhet ebben a betegségben. A 85 év felettiek körében a betegség különösen magas, ahol a becslések szerint akár 20-30%-a is érintett lehet a teljes lakossághoz képest.
Az Alzheimer-kór legfőbb tünetei
Az Alzheimer-kór fő tünetei fokozatosan jelennek meg, és idővel egyre súlyosabbá válnak. Ezek a tünetek a betegség előrehaladtával három fő szakaszra bonthatók: kezdeti, középső és késői szakasz.
Kezdeti tünetek közé tartozik a rövid távú memória romlása. A betegek gyakran elfelejtik a közelmúlt eseményeit, beszélgetéseket, nehezen emlékeznek új információkra. Ahogy a betegség súlyosbodik, a hosszú távú emlékek is érintettek lesznek.
A betegek gyakran elveszítik az időérzéküket, nem emlékeznek dátumokra, eseményekre.
Nehézségeik lehetnek a környezetük felismerésével, és eltévedhetnek ismerős helyeken is.
Nehézségek adódhatnak a szavak megtalálásában, beszédben kifejezésre kerülő gondolatok összeszedésében. Gyakoriak a szóismétlések, a mondatok érthetetlenné válhatnak.
A mindennapi döntéshozatal bonyolultabbá válik, még egyszerű kérdésekben is. Nehézségek merülnek fel a problémamegoldásban, például a számlák fizetése vagy a háztartási feladatok ellátása során.
Gyakran megfigyelhető hangulatingadozás, szorongás, ingerlékenység és depresszió. Egyes esetekben a betegek gyanakvóvá válhatnak, és paranoiás tüneteket is mutathatnak.
A betegség előrehaladtával a betegek elveszítik a mindennapi feladatok elvégzésének képességét, például az öltözködést, tisztálkodást vagy az evést.
Mi várható, ha elmarad az az Alzheimer-kór kezelése
Kezelés nélkül az Alzheimer-kór súlyos, visszafordíthatatlan leépüléssel jár, ami a beteg teljes mentális és fizikai funkcióinak elvesztéséhez vezet. Az Alzheimer-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, ami azt jelenti, hogy idővel romlik, és ennek következményei mind a kognitív, mind a fizikai képességekre kiterjednek.
Bár a betegség gyógyíthatatlan, a megfelelő kezelés – legyen az gyógyszeres vagy nem gyógyszeres terápia – lassíthatja a tünetek súlyosbodását, és javíthatja az életminőséget. Az időben történő diagnózis és beavatkozás kritikus fontosságú ahhoz, hogy a beteg és hozzátartozói hosszabb ideig megőrizhessék a mindennapi életvitelt és a betegség hatásait mérsékelni tudják.
Hova forduljak, ha az Alzheimer-kór tünetei jelentkeznek?
Az első lépés, ha az Alzheimer-kór tünetei – mint például memóriazavar, tájékozódási problémák vagy viselkedésváltozás – jelentkeznek, a háziorvos felkeresése. A háziorvos az alapvető kivizsgálás után neurológus szakorvoshoz irányíthat, illetve további vizsgálatokat rendelhet el, mint például vérvizsgálatokat vagy képalkotó diagnosztikai teszteket (CT vagy MRI), amelyek segíthetnek kizárni egyéb, hasonló tüneteket okozó állapotokat.
Amennyiben a háziorvos szükségesnek ítéli, a beteget neurológus vagy pszichiáter szakorvoshoz irányítja. Az Alzheimer-kór diagnosztizálásához részletes neurológiai vizsgálatokra van szükség, beleértve a kognitív teszteket, amelyek felmérik a memória, a figyelem, a beszéd és más kognitív funkciók állapotát.
Magyarországon számos neurológiai szakrendelés elérhető az állami és magán egészségügyi rendszerben is. A nagyobb városokban, például Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen találhatók kórházak és klinikák, amelyek demenciára és Alzheimer-kórra specializálódtak.
Számos ún. memóriaambulancia is működik, ahol speciálisan a demencia és az Alzheimer-kór diagnosztizálásával és kezelésével foglalkoznak. Ezeken az ambulanciákon pszichológiai és neurológiai szakemberek együtt dolgoznak, hogy pontos képet kapjanak a beteg állapotáról. A memóriaambulanciákban végzett kognitív tesztek, memóriatesztek és egyéb diagnosztikai módszerek segítenek a betegség súlyosságának felmérésében.
Amennyiben az Alzheimer-kór előrehaladott stádiumba kerül, és a beteg napi szintű gondozást igényel, szükség lehet professzionális otthoni ápolásra, ami az egészségbiztosító által támogatott ellátásként elérhető. A kezelőorvosnak – általában a háziorvosnak vagy a szakorvosnak – lehetősége van szakápolást felírni a beteg számára, amelyet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszíroz. A kezelőorvos naptári évenként összesen 56 alkalommal írhat fel otthoni szakápolást. Ezeket az ellátásokat napi rendszerességgel lehet igénybe venni, de a kezelések gyakoriságát az orvos határozza meg a beteg állapota és igényei alapján. Egy alkalom egy szakápolói látogatást jelent, ami például gyógyszeradagolást, sebkezelést vagy egyéb ápolási tevékenységeket foglalhat magában.
Ezen felül az ellátás csak piaci alapon érhető el. Javasolt megbízható szakembert választani, akit a Seniorcentrum platform oldalán biztosan talál. Tanácsadásért is fordulhat a Seniorcentrumhoz, ahol képzett demencia gondozó áll rendelkezésre.
Telefon: +36 20 494 64 04
E-mail: info@seniorcentrum.hu