Az „Emberi jogok súlyos megsértésével kapcsolatos igazsághoz való jog és az áldozatok méltóságának nemzetközi napján”, március 24-én különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a jogsértések nem válogatnak életkor szerint. Jogsértés esetén azonban fordulhatunk Emberi Jogok Európai Bíróságához is.
Az idősek gyakran csendes áldozatai olyan jogsérelmeknek, amelyek kevésbé láthatóak, de annál súlyosabbak: méltatlan ellátási körülmények, jogtalan intézményi elhelyezés, a magánéletükbe való indokolatlan beavatkozás vagy épp a megfelelő egészségügyi ellátás megtagadása. Sokan nem is tudják, hogy ezekben az esetekben – amikor egy állam elmulasztja megvédeni az idősek alapvető jogait – az Emberi Jogok Európai Bíróságától is lehet jogorvoslatot kérni.
Legyen szó a szabadsághoz, az emberi méltósághoz, a családi élethez való jog megsértéséről, vagy akár az intézményekben tapasztalható embertelen bánásmódról – mindez nemcsak etikai, hanem jogi kérdés is.
Milyen esetekben fordulhatunk a Bírósághoz?
Az idős emberek élete során egyre gyakrabban kerülnek olyan helyzetbe, amely fokozott kiszolgáltatottsággal jár, és amelyben könnyebben sérülhetnek alapvető jogaik.
Az öregedés gyakori velejárója a fizikai és mentális egészség romlása: csökken a mobilitás, fokozódnak a krónikus betegségek, a memória és a kognitív képességek gyengülhetnek, ami önmagában is korlátozza az érintettek önrendelkezési lehetőségeit. Ezen túlmenően a mentális betegségek — például a demencia vagy depresszió — sok esetben diagnosztizálatlanok vagy kezeletlenek maradnak, ami tovább növeli a kiszolgáltatottságot.
Akár ezzel párhuzamosan az idős emberek gyakran szembesülnek növekvő anyagi bizonytalansággal. A nyugdíjak sok országban nem tartanak lépést az inflációval és az emelkedő megélhetési költségekkel. Az idős embereknek kevés lehetőségük van arra, hogy aktív kereső tevékenységet folytassanak vagy javítsanak anyagi helyzetükön, miközben egészségügyi és gondozási szükségleteik jelentős kiadásokkal járhatnak.
Nem szabad megfeledkezni a szociális elszigetelődésről sem. Az idősebb korosztály sokszor elveszíti közeli barátait, házastársát, családi kapcsolatai meglazulhatnak, és ha nincs megfelelő támogató környezet, könnyen magányossá válhat. Az elszigeteltség nem csupán pszichés terhet jelent, hanem megnehezíti, hogy az idős ember érvényesíteni tudja jogait, segítséget kérjen vagy épp panaszeljárásokat kezdeményezzen.
A fokozott intézményi függőség szintén kulcsfontosságú tényező. Az idős emberek közül sokan kényszerülnek idősek otthonába vagy ápolási intézménybe, illetve hosszas kórházi ellátásra. Ezekben a helyzetekben gyakran csorbul önrendelkezésük: korlátozhatják mozgásterüket, döntési szabadságukat, vagy megfoszthatják őket attól a jogtól, hogy saját életük fontos kérdéseiben döntsenek.
Végül egy nehéz, de annál fontosabb téma: az idősek életvégi döntésekhez való joga szorosan kapcsolódik az önrendelkezéshez és az emberi méltósághoz. Az embereknek joguk van ahhoz, hogy saját életük végéről, egészségügyi ellátásukról és kezeléseik elfogadásáról vagy elutasításáról szabadon dönthessenek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több esetben hangsúlyozta, hogy az életvégi döntések korlátozása csak szigorú jogi garanciák mellett és az érintett személy méltóságának tiszteletben tartásával történhet.
Ez a több szinten jelentkező kiszolgáltatottság pedig rendkívül sérülékennyé teszi őket az emberi jogi visszaélésekkel szemben. Különösen négy területen jelenhetnek meg súlyos jogsértések:
- Méltóság és emberi bánásmód: Az idősek gyakran tapasztalhatnak megalázó, lekezelő bánásmódot — legyen szó rossz körülmények között működő intézményekről, fizikai vagy érzelmi bántalmazásról, vagy egyszerű figyelmetlenségről, amely elhanyagoláshoz vezet. Az emberi méltóság mindenkit megillet, életkortól függetlenül, mégis az idős emberek esetében ez sokszor háttérbe szorul.
- Szabadsághoz való jog: Egyre több példa mutatja, hogy idős embereket akaratuk ellenére helyeznek el bentlakásos intézményekben, vagy korlátozzák szabad mozgásukat (például zárt osztályokon). Ezek az intézkedések sok esetben nem felelnek meg a jogállamiság követelményeinek, és sértik a személy szabadságához való jogát.
- Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés: Az idősek egészségügyi szükségletei fokozottak, ám ellátásuk gyakran alulfinanszírozott, és nem feltétlenül veszik figyelembe egyéni igényeiket. Különösen veszélyes lehet az egészségügyi diszkrimináció: amikor valakit életkora alapján nem kezelnek megfelelően, vagy épp a szükséges szolgáltatásokhoz való hozzáférést akadályozzák.
- Magánélethez és családi kapcsolatokhoz fűződő jog: Az intézményi elhelyezés, a gondnoksági rendszerek vagy akár a kapcsolattartás korlátozása könnyen oda vezethet, hogy az idős emberek elveszítik kapcsolatukat családjukkal, barátaikkal. A magánélet tiszteletben tartása, az önálló döntések meghozatalának lehetősége alapvető jog, amely sokszor háttérbe szorul az ellátórendszerek gyakorlati működésében.
Ezekben a helyzetekben az Emberi Jogok Európai Bírósága kulcsszerepet játszik abban, hogy az érintettek jogai ne csupán elvi szinten legyenek biztosítva, hanem konkrét esetekben is védelmet kapjanak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága eddigi ítélkezési gyakorlata során világossá tette: a már meglévő jogok – mint a szabadsághoz, emberi méltósághoz, családi élethez való jog – az idősekre ugyanúgy érvényesek, és különösen oda kell figyelni ezen jogok védelmére az idős emberek esetében.
Nézzünk egy konkrét példát az életvégi döntés kérdéséről
Dr. Karsai Dániel alkotmányjogász, akit súlyos, gyógyíthatatlan betegségként ismert amyotrófiás laterálszklerózissal (ALS) diagnosztizáltak, 2023-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Beadványában arra hivatkozott, hogy Magyarországon az aktív eutanázia tiltása akadályozza abban, hogy méltósággal, saját akarata szerint dönthessen élete befejezéséről. Karsai Dániel arra kérte a Bíróságot, vizsgálja meg, hogy a magyar jogszabályok összhangban állnak-e az emberi méltósághoz és az önrendelkezéshez való jogokkal. Az ügy tárgyalása 2023 novemberében zajlott le Strasbourgban, de az Emberi Jogok Európai Bírósága még nem hozott végleges ítéletet. Az ügy kimenetele kiemelt jelentőséggel bírhat, mivel nemcsak Magyarországon, hanem szélesebb európai szinten is hatással lehet arra, hogyan szabályozzák az életvégi döntéseket, beleértve az aktív eutanáziát vagy a segített öngyilkosságot.
Az idős emberek körében az életvégi döntések szabadsága kiemelten fontos, hiszen sokan szembesülnek súlyos, gyógyíthatatlan betegségekkel, valamint testi és mentális leépüléssel. Számukra különösen lényeges, hogy megőrizhessék önrendelkezésüket és emberi méltóságukat életük utolsó szakaszában. Az ilyen ügyek segíthetnek abban, hogy a jogrendszerek felismerjék: a megfelelő jogi garanciák mellett lehetőséget kell adni arra, hogy az idős emberek saját döntést hozhassanak arról, miként kívánják méltósággal befejezni életüket. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése ezen a téren mérföldkő lehet, nemcsak egyéni szinten, hanem rendszerszintű jogszabályi változások elindítójaként is.
Hogyan jelenthetjük be, ha megsértették a jogainkat?
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához bárki fordulhat, aki úgy érzi, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogait megsértette egy tagállam. Azonban fontos tudni, hogy szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelni.
Csak akkor lehet panaszt tenni, ha:
- A jogsértés az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben foglalt jogokat sérti (pl. élethez való jog, szabadsághoz való jog, kínzás tilalma, tisztességes eljáráshoz való jog, magánélethez való jog stb.).
- A jogsértés egy tagállam (pl. Magyarország) kormányzati szerve, bírósága vagy más hatósága részéről történt.
- A kérelmező már kimerítette a belföldi jogorvoslati lehetőségeket (pl. minden hazai bírósági fórumot végigjárt).
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kizárólag az általa biztosított hivatalos kérelem űrlapon fogad el panaszt. Az űrlap kitöltésénél figyelni kell:
- A kérelmező adatainak kitöltésére (név, cím, kapcsolattartó).
- Az alperes állam megjelölésére (pl. Magyarország).
- A jogsértés részletes leírására: pontosan meg kell határozni, melyik Egyezmény-cikk sérült és milyen körülmények között.
- Arra, hogy részletesen bemutassuk, milyen hazai jogorvoslati utakat vettünk már igénybe, és milyen döntés született.
- A rendelkezésre álló bizonyítékok csatolására.
Fontos, hogy a A kérelmet papír alapon, postai úton kell benyújtani. A panasz benyújtása ingyenes, a jogi képviselet azonban nem kötelező, de ajánlott. Célszerű a kérelmet ügyvéddel, emberi jogi jogvédő szervezetek segítségével előkészíteni. Magyarországon például a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ is tud segítséget nyújtani emberi jogi panaszok esetén.
Ha úgy érzi, hogy Önnek vagy hozzátartozójának segítségre van szüksége az idősellátással kapcsolatos jogi kérdésekben, érdemes a hazai lehetőségekről is tájékozódni. A Senior Centrum ebben is támogatást nyújt – Müller Csaba idősügyi szakértőnk készséggel segít eligazodni a jogorvoslati lehetőségek között, legyen szó ellátáshoz való hozzáférésről, szociális-, emberi jogi kérdésekről vagy akár méltóságteljes életvégi döntésekről.
Telefon: +36 20 494 64 04
E-mail: info@seniorcentrum.hu