A súlyos és krónikus fájdalomtól szenvedő idősek gondozása időnként a legtürelmesebb egyének számára is nagy feladat. A fájdalomküszöb minden embernél más, így nehéz megítélni, mekkora valójában a fájdalom mértéke – de talán nem is ez a legfontosabb.
Ami igazán lényeges, hogy FOGADJUK EL, hogy nehéz perceket él át a számunkra kedves ember. Habár a sajnálat az első érzés, amit észlelhetünk magunkon, mégis érdemes ezt együttérzéssé átformálnunk. A kettő között az az alapvető különbség, hogy míg az együttérzéssel elfogadjuk a személyt és az ő helyzetét, a sajnálattal inkább ítélkezünk a szituáció és az egyén felett.
Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy ilyen helyzetben nyújthatunk, a TELJES FIGYELMÜNK. Ez jelentheti azt, hogy érzékeljük, ha egyedül kell hagynunk őt, vagy bizonyos mozdulataiból tudunk következtetni a szándékaira. Ha tapintatosan jelen vagyunk, tudni fogjuk, mi a helyes cselekvés, ami a fájdalomtól szenvedő egyénnek a leginkább segítség.
Ha szerettünk nyitott rá, jó út lehet, ha tájékozódunk – az orvosi kezelések mellett – az ALTERNATÍV TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEKről is. Fizikai és lelki szinten is segíthet például a masszázs, az akupunktúra vagy akár a jóga, míg tudati szinten ajánlható a meditáció és a relaxáció.
Nem szükséges nevesíteni feltétlenül az alternatív eljárásokat. 102 éves koráig élő nagymamám mondta mindig, amikor gyenge volt és a rosszulléttől alig tudott már beszélni: „Most teljesen elernyedek, kitisztítom az agyamat minden gondolattól és csak imátkozok”. A legjobb megoldást választotta; tudta, hogyan kell magán segíteni.
A krónikus fájdalommal élő embereket a DEPRESSZIÓ is veszélyezteti, ezért feltétlenül ismerkedjünk meg a figyelmeztető jelekkel. Ha szerettünk elkezd teljesen elzárkózni a szűkebb-tágabb környezetétől; az ismerősöktől, barátoktól, családtagjaitól, túl sokat vagy túl keveset alszik, jelentős súlyt veszít vagy elhízik, illetve hirtelen kialakuló, jelentős hangulatváltozásai vannak, lehetséges, hogy a depresszió tüneteit észleljük. Ebben az esetben szakember segítségére van szükség.
Nyilvánvaló, hogy az együttérző szeretet nagyon sokat segít annak, akiről gondoskodunk (miközben saját lelkiállapotunkat is emeli). Gondoljunk ugyanakkor arra is, hogy a legerősebb szeretetteli kötődés mellett is könnyű kiégni, ha figyelmünket folyamatosan valaki más szükségleteire helyezzük. Ezért javasoljuk, hogy mindenképp SZÁNJUNK IDŐT MAGUNKRA is. Szánjunk akár csak napi fél órát az olvasásra, egy nagyobb sétára vagy egy hosszú fürdőre, ami csak rólunk szól és a saját regenerációnkat szolgálja.