A sorozat harmadik részében folytatjuk azoknak a szempontoknak a felsorolását, amelyek az egyes szolgáltatók közötti különbségekről szólnak.

AKADÁLYMENTESSÉG

Az akadálymentesség (amely az idősellátásban elsősorban nem a hallás- vagy látássérültek kihívásaira fókuszál, hanem a koruk miatt egyre inkább a mozgásukban akadályozott idősek nehézségeire) ma már az intézmények túlnyomó többségében alapfelszereltségnek számít.

Ezzel együtt vannak árnyalatok (illetve sajnos néhány kivétel is), ezért érdemes e tekintetben körültekintően eljárni. Mi az, amit nézzünk? Az épület egészében (pontosabban, ahol lakóként meg kell fordulnunk az ellátásunk során) el lehet-e jutni mindenhova lépcső használata nélkül, beleértve a kertkapcsolatot is? Vannak-e liftek (lehetőség szerint olyan, amiben egy kerekesszék is könnyedén elfér)? Vannak-e annyira széles folyosók, hogy egy kerekesszékes mellett el lehet haladni, vagy két rolátorral (kerekes járókerettel) közlekedő el tud haladni egymás mellett? A szobákhoz (vagy akár egyszerre két szobához) tartozik-e olyan fürdőszoba, amelyben összefolyóval ellátott (belépő nélküli) zuhanyzó áll rendelkezésre, vagy ilyen csak a folyosók végén található? És végül: vannak-e a WC-khez, zuhanyzókhoz, vagy más helyekre kapaszkodók felszerelve?
Az előírások illetve a legjobb szándék ellenére sem biztos, hogy a teljes és tökéletes akadálymentességet megkapjuk mindenhol, ezért abból a szemszögből mérlegeljük a kérdést, hogy nekünk ténylegesen mire van, vagy várhatóan mire lesz szükségünk.

ÁLLAPOTUNK A DEMENCIA SZEMSZÖGÉBŐL

Ha mi magunk, vagy hozzátartozónk, akinek ellátást keresünk, a demencia nagyobb mértékű tünetét mutatja, érdemes erre a szempontra kiemelten figyelnünk, mert egy demenciával élő személy gondozása sok esetben egész más szaktudást igényel, mint az általános ápolási-gondozási feladatok ellátása. Vannak olyan intézmények, ahol van kifejezetten demenciával élők ellátását végző részleg (ez lehet az egyik legjobb választás), illetve olyan otthonok is vannak, ahol szinte csak demenciával élőket fogadnak. Ha ez utóbbi kettő közül egyik sem teljesül, az nem feltétlen jelenti azt, hogy nem bánnak méltó és szakszerű módon a demenciával élőkkel – inkább csak azt, hogy ennek megítélése sokkal nehezebb lesz számunkra. Ilyenkor bízzunk megérzéseinkben, vagy ismerőseink véleményében, ha hozzátartozójuk épp a választott intézmény lakója.

MENNYIRE SÜRGŐS A BEKÖLTÖZÉS?

Jellemző, hogy több (akár egy-három) évnyi várólisták vannak, de ha számunkra sürgős az elhelyezés, és kevésbé fontos a földrajzi elhelyezkedés, akkor találhatunk olyan helyet is, ahol szinte azonnal tudnak fogadni minket. A beköltözések mindenhol a várólista szerinti sorrendben történnek, azonban a kérelem beadásakor és később is – ha a helyzet megkívánja – kérhetünk soronkívüliséget. A soronkívüli kérelmek indokoltságáról, és az azok közötti sorrendről már az intézményvezető szabadon dönthet, de számolnunk kell vele, hogy sokan kérhetik a soron kívüli elhelyezést, így sokszor az sem jelent azonnali költözést. A drágább árszínvonalú piaci szolgáltatóknál az apartmanok értékesítésekor jellemzően nem a jelentkezési sorrend, hanem az dönt, hogy ki köt hamarabb szerződést az otthonnal.

A kiválasztási szempontoknak nincs vége, hamarosan folytatjuk.

Ossza meg cikkünket itt: